2008 február 27. | Szerző: Elkéstem |

 

A
Húsvét mozgó ünnep. Minden évben más napra esik a naptárban. Mindig a
tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni
vasárnap. Húsvétkor Jézus Krisztus kínhalálára és feltámadására
emlékeznek a hívő emberek.

 

A
Biblia szerint Jézus, a Megváltó szeretetre és jóságra tanította az
embereket, ezért sokan csatlakoztak hozzá. Ellenségei azonban rossz
szemmel nézték tanításait, ezért elfogták, és halálra ítélték. Fejét
töviskoronával koronázták meg. Ezután a kereszttel a hátán elindították
a Golgota hegyére, ahol keresztre feszítették. Halála után a testét
sziklasírba tették. Három nap múlva azonban üresen találták a sírját.
Feltámadt. Ennek emlékét őrzi Húsvét ünnepe.

 

A húsvéti ünnepkör a Húsvét előtti vasárnappal, a virágvasárnappal kezdődik. Ezen a napon a pap barkát szentel a szentmisén Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére.

A Húsvét előtti csütörtökön, nagycsütörtökön
emlékeznek meg arról, hogy Jézus búcsút vett a tanítványaitól, mielőtt
a katonák elhurcolták. (Utolsó vacsora.) Ezen a napon szólalnak meg
utoljára a harangok és a csengők a templomban. Úgy tartják, hogy
„Rómába mennek a harangok”. Ez a csend egész nagyszombatig tart.

Jézus nagypénteken
halt meg. A keresztények körében ez a bűnbánat, a mély gyász és a
szigorú böjt napja. Keresztút-járással és a passióval emlékeznek a
Megváltó szenvedésére.

Nagyszombaton
ér véget a negyvennapos böjt. A templomban a szertartás napnyugta után
kezdődik, újra megszólalnak a harangok, tüzet és vizet szentelnek,
feltámadási körmenetet tartanak.

Húsvétvasárnap Jézus feltámadásának ünnepe.

A Húsvéthétfő
az ünnepkör egy vidám ünnepe. Korán reggel kezdődik a locsolkodás. A
locsolók minden házba verssel állítanak be, cserébe a lányoktól
pirostojást kapnak.