2008 március 5. | Szerző: Elkéstem
Húsvét a képzőművészetben
A festészetben a húsvéti képek azért olyan meghatóak, mert a feltámadás titokzatos pillanataira utalnak, s ezeket a szinte felfoghatatlan eseményeket öntik sok évszázadon át kialakult, s végül is mindenki számára elérthető formába.
A tágabb és bővebb eseménysor kezdete lehet Krisztus bevonulása Jeruzsálembe, majd az utolsó vacsora keserű órákat előrevetítő jelenete következik.
Krisztus elítélését több jelenettel is bemutathatják. Állhat bírái, vagy Pilátus előtt. 
A pilátusi jelenet külön típusa az un. Ecce homo-ábrázolás. A keresztvitel s annak állomásai külön sorozatot alkothatnak. A katonák kockavetése, amint sorsot vetnek Krisztus ruháira, a jellemábrázolás gazdag, festői példája.
A csúcspont Jézus kereszthalálát bemutató keresztre feszítés. 
A Golgota-ábrázolásokon a Krisztussal együtt megfeszített két lator keresztje is látható, máskor a kereszt alatt Mária, Mária Magdolna, és a tanítvány János látható.
Az összeroskadó anya a festőknek módot adott a legnagyobb kínok ábrázolására.
A feltámadás rejtélyes és felfoghatatlan. A nyitott sírt, a rajta ülő angyalt, és a sírhoz érkező asszonyokat ábrázolhatja.
Ezek az események a témák gazdag tárházát jelentették a festők, szobrászok számára.
2008 március 4. | Szerző: Elkéstem
Virágdíszek a lakásban
A tavaszi virágok sokasága mind az ünnep része lehet. Vázákban, kosarakban vigyünk egy kis tavaszt a lakásba! Aranyesőágak, japánbirs rózsaszín virágú vesszői pompázhatnak sárga és fehér nárciszok, illatos jácintok társaságában, színes tulipánok mellett. A húsvéti csokrok elmaradhatatlan kiegészítői a bolyhos barkaágak, a sötétzöld leveles buxuságacskák. Még a fű is alig sarjad, de “selymit a barka már kitakarta” – mondja a költő -, s valóban, még ha korán jön is a húsvét, a kecskefűz ezüstös-molyhos veszői soha nem hiányoznak az ünnepi kelléktárból. Ha tavaszi virágok társaságában vízbe tesszük a barkás ágakat, néhány nap múlva megfigyelhetjük, hogy a barkák megnyúlnak, megjelenik rajtuk a sárga virágpor. Ellenben ha szárazon állítjuk őket vázába, akár hónapokig megmarad a tavaszt hirdető barkaág.
A nagyhét nevezetesen napja Virágvasárnap, hagyományosan a barkaszentelés ideje
is egyben. A kertből frissen levágott nárciszokat először néhány órára állítsuk vízbe magában, ezután kössük csak össze a többi tavaszi virággal. Szárának vágásfelületén ugyanis nyálkás folyadék jelenik meg, amely a vele egy edényben lévő virágok gyors hervadását okozhatja.
A gyümölcsfákról lemetszett, duzzadó rügyes ágakat langyos vízben néhány nap alatt kihajtathatjuk. A virágos ágakra függesszünk kifújt tojásokat, esetleg aprócska, fából készült nyuszi- vagy madárfigurákat: ez a “húsvétfa” kedves dísze lehet a lakásnak. Bármely gyümölcsfa vesszői alkalmasak hajtatásra, de az erdőszélen vágott kökény vagy vadszilva ágai is illatos, apró virágocskákkal ajándékoznak meg.
A frissen lemetszett fűz- vagy mogyoróágakból, szőlővenyigéből húsvétváró kopogtatókoszorút fonhatunk. Egy gallyat formáljunk a kívánt méretre, alakzatra – ez lehet kör, esetleg tojásdad forma – s a végeit szorosan csavarjuk egymáshoz. Ugyanígy járjunk el a következő vesszővel, majd a továbbiakat lazán fonjuk köré. Addig ismételjük, míg a kívánt vastagságot el nem éri. Díszítsük barkával, néhány örökzöldággal, selyem- vagy papírszalagból kötött masnival, húsvéti figurákkal, melyeket vékony rézdrót segítségével rögzíthetünk. Gondosan szegezzük az ajtóra, hiszen a húsvéti vendégjárás alatt igen nagy igénybevételnek lesz kitéve!
Kellemes tavaszi hangulatot teremthetünk kosárba, esetleg mohával bélelt tálba helyezett kisebb cserepes virágokkal is.
A hosszúéletű kankalinok, krókuszok és más, hagymás növények az ünnep elmúltával kerüljenek a kertbe, ott gyönyörűségünkre vidáman tovább növekednek, jövőre pedig ők lesznek a tavasz hírnökei.
Hozsanna húsvét
2008 március 3. | Szerző: Elkéstem
Tollas Tibor: Hozsanna húsvét
Hozsanna húsvét! Künn a tavasz száll,
Sziklasírodból föltámadtál
És csodát műveltél megint.
Puszta földünk virággá ébred,
Sok zsenge ág zsoltárt zeng néked,
Jézus, naparcod rámtekint.
Hozsanna húsvét! Hitünk sója,
Bénák, betegek gyógyítója
Fénypallosodtól a halál
Sötét szárnyával éjbe rebben,
Szétáradsz bennem győzhetetlen,
Romlandó testem talpra áll!S futnék a fénynél sebesebben,
Húsvét tüzét a holt lelkekben
Gyújtani elvesző úton.
Hírül adni a beteg, fáradt
Társaknak újuló csodádat. –
Hozsanna Néked Jézusom!
Húsvétra
2008 március 3. | Szerző: Elkéstem
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
Jó reggelt! Szép napot !
2008 március 15. | Szerző: Elkéstem
Oldal ajánlása emailben
X