Húsvéti készülődés
2011 április 4. | Szerző: Elkéstem
Húsvéti készülődés
Közeledik a szép húsvét,
Erre készül minden nép.
Nem is csoda, nincs sok hátra,
Festett tojás kerül, minden házba.
Piros tojás kerül a kosárba
S finom kalács a kis tálba.
Bárányhús az asztalra,
S vörös bor a pohárba.
Eljött a nap, locsolni kell menni
Minden szép leányt meg kell öntözni,
A legény mondja a verset
A lány hallgatja szépen.
A legények meglocsolják a lányokat
S kérnek érte tojásokat.
Piros tojást kérnek szépen
A tarisznya belsejébe.
Húsvét ünnepe
2010 április 2. | Szerző: Elkéstem
Húsvét ünnepe
Húsvét nem csak jeles egyházi ünnep, de ma már számtalan szokás is fűződik nevéhez. Ismerd meg húsvét eredetét, a húsvéti szokásokat!
A húsvéti ünnepek idején számtalan népszokásnak lehetünk részesei. Az ünnepet negyven napos böjt előzi meg, melynek során tilos a húsfogyasztás, kizárólag zöldségek, gyümölcsök, hal, és más, húsmentes ételek fogyaszthatók. Az 1700-as években nagypénteken kereszthordozó menetet is tartottak, melynek során a hívek ostorozták magukat, a század közepére azonban betiltották ezt a szokást. Bár Magyarországon már nem jellemző ez a szokás, külföldön még mindig láthatunk rá példát.
Nagyszombati körmenet
Régebben még vasárnap hajnalban, ma már inkább szombat reggel, vagy délután tartják a körmenetet. Korábban Jézus szobrát a falu legfontosabb embere vihette a körmeneten, mára ez a szokás kihalt.
Miért változik húsvét dátuma?
Az ünnep minden évben más-más időpontra esik, ún. mozgó ünnep. Korábban többféle módszer is létezett húsvét időpontjának kiszámítására, a niceai zsinat óta azonban egyetlen, egységes módszerrel kerül kiszámításra: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnap lesz húsvét vasárnapja.
Húsvéti hagyományok
A lányok húsvét vasárnapján festették meg a tojásokat, melyet másnap a locsolók kaptak. A tojásokat először megtisztították, majd csalánnal, diólevéllel, vagy meggy levével színezték.
Ma már kihalóban lévő szokás a szódásüveggel, vagy vödörrel történő locsolás, korábban azonban –kölni hiányában- így locsolták a fiatal lányokat. Ez a szokás a termékenységhez is kötődik: a tojás az új életet szimbolizálta.
Több helyen szokás volt a komatál küldése. Ha valaki ilyen tálat kapott, biztosan tudhatta, hogy az ajándékozóval örökké barátok lesznek. A tál tartalma változó volt, de általában tojást, kalácsot és italt. A megajándékozott is viszonozta a kedvességet: ő is küldött egy tálat az ajándékozónak.
Húsvéti ételek
Húsvét hagyományos étele, a már jól ismert sonka és tojás mellett a kalács és a bárány. A bárány a zsidóság Egyiptomból történő menekülésének emléke, a tojás pedig az újjászületés, a termékenység szimbóluma. Hazánkban a főtt sonka, főtt tojás és burgonya a leggyakoribb húsvéti étel, de sokan készítenek báránypörköltet is.
Csibe és nyúl- az ünnep szimbólumai
A csibe érthetően a születés, feltámadás szimbóluma, hiszen régen nagy esemény volt, ha egy csibe született- előbújt a tojásból. De miért is a nyúl hozza az ajándékot? Németországban húsvét idején gyöngytyúkot (Haselhuhn) ajándékoztak, azonban a nevét sokszor rövidítették, és csak Hasl-ként emlegették. Egy félreértés nyomán nyulat kezdtek ajándékozni egymásnak (németül Hase, melyet könnyen összekevertek a „Hasl” rövidítéssel). Nem sokkal később már hazánkban is a nyúl tojta a húsvéti tojást.
Az áldozati bárányokról már mindannyian hallhattunk. A bárány húsvét idején Krisztus áldozatát szimbolizálja. Korábban jellegzetes húsvéti étel volt, ma már a legtöbb helyen sonkát készítenek helyette.
Szerző: Admin, www.noinet.hu, 2010.02.17
Húsvéti üdvözleteink eredete
2011 április 4. | Szerző: Elkéstem
Nyúl, bárány, Krisztus a: Húsvéti üdvözleteink eredete
Húsvétkor ma is divat képes levelezőlapot küldeni barátainknak, rokonainknak,
hogy gondolunk rájuk és „kellemes, boldog húsvéti ünnepeket” kívánunk. A néha
sztereotip vagy banális sorok mellett a levelezőlapok ábrázolásai, a rajtuk
megjelenő illusztrációk a XIX. század végétől nem sokat változtak, szinte
napjainkig ugyanazt a jelképrendszert tartalmazzák.
A húsvéti képeslapok motívumainak eredetét egyrészt a tavaszban és a
megújulásban, másrészt a keresztény vallási ünnepkörben kereshetjük. A rügyező
barka, a zöldellő, virágzó ág vagy a különféle mezei virágokból készített
csokor a természet felfrissülését, a tavasz eljövetelét szimbolizálja. A
zöld ág-szentelés szokása virágvasárnap fontos szerepet játszott az egyházi
szertartásokon, de a tavaszi zöld ággal kapcsolatos különféle köszöntő szokások
– mint például a villőzés – a tavasz behozatalát jelképezik. A templomban
megszentelt barkának különleges bajelhárító erőt tulajdonítottak: torokfájás,
gyomorégés ellen ajánlatos lenyelni egy szemet, de a mestergerendára rakott
vagy vihar esetén tűzbe dobott barkaszemek a bajtól, illetve a villámcsapástól
védik a házat.
Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, húsvétvasárnap emlékezünk meg
Jézus Krisztus feltámadásáról. Ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való
tartózkodás időszaka, amire az ünnep magyar elnevezése is utal. A húsvét
megünnepléséről már a III. század óta vannak adatok, általánossá a VIII.
századtól vált. A húsvéti szertartásokhoz tartozik a X. század óta az
ételszentelés, amikor jellegzetes ünnepi eledeleket – sonkát, tojást, kalácsot,
bort – visznek a templomba. Az ünnepnek szinte áldozati jellegű étele a húsvéti
bárány, amely Krisztust jelképezi. A szentelt ételek maradékait mágikus célokra
használták. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy bőven teremjen, a
kalács morzsáját pedig a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A legrégebbi
húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, ami az élet, az újjászületés jelképe.
Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad fel Krisztus is a sírjából az
emberek megváltására, tehát a tojás a feltámadt üdvözítő jelképe.
A liturgikus cselekmények mellett az ünnep során ősi termékenységvarázsló
szokások is fennmaradtak. Ilyen a húsvéti locsolkodás, a lányok megöntözése. A
szokás napja húsvéthétfő, amelyet valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek
neveztek, s ez utal a locsolás egykori módjára. Eredete részint a
keresztelésre, részint arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a Jézus
feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók
elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a
feltámadás hírét vivő asszonyokat.
A locsolásért a fiúk hímes tojást kaptak, ami a termékenység ősi jelképe. Már a
honfoglalás előtti avar sírokban találtak karcolt díszítésű tojásokat. A
tojásfestésnek az utóbbi évszázadokban sokféle technikája és díszítménye
ismert, de kedveltek voltak a húsvéti tojásjátékok – tojásdobálás, -gurítás,
-összeütés – is.
A húsvéti tojást hozó nyúl képzete nálunk is csak a legújabb időben, a városi
kultúrából került falura, hiszen a húsvéti nyúlnak semmi nyoma nincs a
magyarság hagyományaiban. Német eredetű szokásról van szó, amely félreértésen
alapul. A korábbi évszázadokban egyes német földesuraknál a nép kötelező
szolgáltatása volt a gyöngytyúk tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve
Haselhuhn, sok helyen röviden Haslnak nevezték, így szokás volt a húsvéttal
kapcsolatban Haslról és tojásairól beszélni. Másutt viszont nyulat kellett a
földesúrnak vinni. A nyúl neve németül Hase, és a két nagyon hasonló hangzású
szó a hozzájuk tartozó fogalommal együtt összekeveredett a mindennapi
szóhasználatban. Így jött létre a biológiai képtelenség a tojásait őrző és
kikeltő nyúlról. Egyébként a szapora nyúl a termékenységet is szimbolizálja.
Nézzük meg, hogyan jelennek meg a fentiek az ünnep képeslapjain! A XX. század
elején a képzőművészetben bekövetkezett változások nem hagytak nyomot a
nyuszikat, csibéket és piros tojásokat megjelenítő képes levelezőlapokon.
Ezeken a legváltozatosabb módon láthatjuk a tojások szállítását: a tojást lehet
vinni csónakon, ahol a nyúl személyesíti meg a révészt, illetve fiú és lány
rúdon viszi a díszes szalaggal átkötött hatalmas méretű tojást. Szállítható a
tojás puttonyban, kosárban is, ahogy azt egy vándornak öltözött nyúl teszi.
A tojás lehet maga a szállítóeszköz, amit húzhatnak nyulak, bárányok,
kiscsirkék, vagy harcias kakasok. A fantázia nem ismert határokat a száz évvel
ezelőtti képeslapokon, hiszen a hatalmas méretű tojás lehet léghajó is,
amelynek a kosarában nyulak vagy hímes tojások utaznak. Kedveltek voltak a
gyermekábrázolásos képeslapok: gyermekek tojással, kiscsirkékkel, nyulakkal,
bárányokkal, sőt a tojásból kikelő gyermekek! Az első világháború utáni
évtizedekben gyakori a falusi környezetben, illetve mezőn népviseletbe öltözött
lány vagy cifraszűrben megjelenő legény a tojások között békésen legelésző
bárányokkal és nyulakkal.
A második világháború idején harci eszközöket is ábrázolnak a húsvéti lapokon:
repülőgép szállítja a tojásokat, melyeket a két nyúl pilóta szór szét, de a
légvédelmi ágyút működtető nyulak is tojáslövedékeket lőnek ki a felettük
szálló repülőgépekre.
A régi húsvéti üdvözlőlapokból árad a boldog, derűs, idilli világ, a
nosztalgikus, szentimentális hangulat, amelyet a rajzos ábrázolások és a
biedermeierhez kötődő betűtípusok és a kézírást utánzó jókívánságok fokoztak.
Petercsák Tivadar
*
kc: Locsolóversike
Álljon itt mintául egy olyan húsvéti locsolóvers, amelyet a személyes
locsolkodás helyett küldött egy bátortalan gavallér szíve hölgyének:
„Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág, / Nézz ki az ablakon, milyen szép a
világ! / Megöntözlek szépen az ég harmatával, / Teljék a tarisznya szép, piros
tojással!”
Oldal ajánlása emailben
X